Kapcsolat ...

Elérhetőségek, telefon, fax,
e-mail ...

Részletek »» 
Csukás a Facebookon
Csukás webkamera
Csukás Alapítvány

Az Alapítványt 1999-ben alapította Dr. Szabó-Kozár János, aki 1953 és 1983 között tanított iskolánkban. Az Alapítvány egyik célja a tehetséges, kiváló eredményt elért tanulók támogatása, jutalmazása.
Adószáma:
18537822-1-08

Részletek »»
 
Csukás évkönyv 2008
Részletek »»
 
Iskolánk története az 1938-as alapítástól 2009-ig

Az iskolaalapítás szükségességének első írásos emlékeivel már az 1890-es évek sajtóorgánumaiban találkozhatunk. A Rábaköz egyik meghatározó sajtóterméke, a „Rábaközi Hírlap” több cikkben is foglalkozott egy Csornán építendő mezőgazdasági iskola kérdésével. A papírra vetett szavak valószínűleg nagy bizakodást keltettek az olvasókban, de akkor még nem történt komolyabb előrelépés a megvalósítást illetően.

Néhány évvel később, 1919-ben a „Sopronvármegye” című újság ismét foglalkozott az iskolaalapítás kérdésével. Érdemi előrelépés azonban csak évekkel később, 1935-ben történt az iskola létrehozásának ügyében. A sajtó kitartó kampányának és a helyiek áldozatos munkájának köszönhetően 1938. november 10-én Csorna főjegyzője azzal az örömteli bejelentéssel érkezett a képviselőtestületi ülésre, hogy a Földművelésügyi Minisztérium engedélyt adott Sopron vármegye számára egy gazdasági iskola létesítésére.

A létesítmény lehetséges helyszíneként Csorna községet jelölték meg. Ez volt az iskola alapításának első lépése. A nagyszabású terv megvalósításához kemény feltételeknek kellett megfelelni. Több hónapig tartó egyeztetéseket követően határozatokat fogadtak el. A határozatok értelmében Sopron vármegye és Csorna község is 5000 pengővel járult hozzá az építkezéshez.

Csorna ekkor még az Esterházy hercegi hitbizomány részét képezte, aminek tulajdonosa herceg Esterházy Pál adományozott telket az iskola létesítéséhez. Az Esterházy család ezzel már sokadik alkalommal tett bizonyságot nemeslelkűségéről. Ezen felül a csornai képviselőtestület vállalta az intézmény fűtésének és világításának finanszírozását. Csornán, 1938. augusztus 5-én megtartott közgyűlésen jóváhagyták a „Téli Gazdasági Iskola” létrehozására kötött szerződést. Eszmei értelemben ez az intézmény volt a mai iskola elődje.

Az 1938/39-es tanévben megkezdődött az oktató-nevelő munka.

Kezdetben mindössze egy tanügyi épület állt rendelkezésre a tanításhoz a mai ebédlő épületében, ahol két tantermet és egy gyakorló termet rendeztek be a leendő diákok számára. A Téli Gazdasági Iskola feladata az volt, hogy november 1-je és március 15-e között elméleti képzésben részesítse a kis- és középbirtokos gazdák gyermekeit. A nyári félév alatt került sor a kötelező gyakorlatra.

Az évek során egyre népszerűbb lett a csornai iskola, így nyilvánvalóvá vált, hogy bővíteni kell a tanügyi épületeket. A legnagyobb problémát a vidékről érkező tanulók elhelyezése jelentette, ezért 1942-ben megkezdődött a diákotthon építése a mai ebédlő mögötti területen.
A második világháború nagymértékben hátráltatta a munkálatokat, így csak 1944 végére készült el a modern, 60 diák számára otthont adó kollégiumi épület. A diákok szobái mellett egy igazgatói lakást és két tanári lakást is kialakítottak az épületben.

Mivel 1944 októberében a kultuszminiszter kényszerszünetet rendelt el az ország iskoláiban, így nem diákok, hanem a községen átvonuló katonák vették birtokba az új tanügyi épületet. (Néhány kreatív baka a mai kollégiumban található K6-os tanteremben élte ki művészi hajlamait, ebből az időszakból származott a terem falán 2009-ig jól látható harckocsi képe.) A második világháborúval kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy 1944 áprilisától a tanügyi épületben hadikórház működött. Mindezért az iskola havi 60 pengő bérleti díjban részesült. 1945-ben kezdődött újra a tanítás, de ekkor már nem téli iskolaként, hanem „Gazda és gazdasszonyképző” néven működött az intézmény. Négy év múlva, 1949-ben megszűnt a gazdaképzés. Az 1949-1950-es tanévben csupán tanfolyamoknak adtak otthont az iskolaépületek.

1950 őszén tangazdaság kialakítására került sor. Hosszú és összehangolt szervezőmunka eredményeként megépült a központi major, majd az állattartó telepek is elkészültek. Az 1960-as évek elejére a kor követelményeinek megfelelő tangazdaság létesült, melynek színvonalát jól mutatta „az ország legjobb technikuma” cím elnyerése.

Az 1953-1954-es tanévben már két képzési forma közül választhattak a tanulók. Állattenyésztő és növénytermesztő szakirányokon indult meg az oktatás. A képzés iránti érdeklődés növekedése jelezte, hogy az iskola tanárai jó munkát végeztek. A két profil miatt ismét névváltoztatásra került sor, így kapta intézményünk a „Mezőgazdasági Technikum” nevet.

1953-tól az általános iskolát végzett tanulók számára, levelező képzésben is lehetőség nyílt a tanulmányok folytatására. Nemcsak az iskola által kínált képzések iránt nőtt évről évre az érdeklődés, a diákotthon is egyre népszerűbb lett. 1951-ben már kevésnek bizonyult a diákotthonban rendelkezésre álló férőhelyek száma, így a jelentkezők egy részét eleinte a főszolgabírói hivatal épületében, majd az adóhivatal épületében helyezték el.

Az 1956-os forradalom csornai történéseiben az iskolába járó tanulók is fontos szerephez jutottak. A forradalmi események következtében az intézményben tanuló diákok nem tudtak hazautazni. Akkoriban a mai városi könyvtár épületében volt a diákotthon. A diákok kezdetben nem értették az eseményeket, de a pedagógusok minden este felvilágosították őket a történésekről. Az ebédlőbe menet mindig megpróbálták befolyásolni a diákokat a helyi tüntetők, de a tanárok rendkívül odafigyeltek arra, hogy egy tanuló se szakadjon le a többiektől. Az iskola egyik tanulója, Borsodi Ottó fontos szerepet vállalt a szovjet emlékmű ledöntése után. Elszavalta a Nemzeti dalt, amivel méltóképpen fejeződött be a csornai forradalmárok aznapi ténykedése. A szovjet beavatkozást követően az államhatalom a szónokon is számon kérte szereplését és felelnie kellett tettéért. Sokan a csornai lakosok közül nem várták meg a felelősségre vonást. Ők - több iskolánkba járó diákkal együtt - Acsalag irányába indulva nyugatra szöktek, és valamelyik távoli országban kezdtek új életet.

1963. november 22-én került sor az iskola és a kollégium névadó ünnepségére. Az intézmény felvette a kiváló állatorvos és mezőgazdász, Csukás Zoltán nevét. A korabeli sajtó is megemlékezett erről a jeles eseményről.

Az 1965-ben lépett életbe a szakközépiskolák létrehozásáról szóló törvényerejű rendelet. A technikumok helyett létrejöttek a szakközépiskolák. A tanulók a képesítő bizonyítvány helyett érettségi bizonyítványt szereztek. 1968 ismét fontos állomás volt iskolánk életében. A megnövekedett tanulólétszám miatt szükségessé vált a tanügyi épület bővítése.

1968 szeptemberében elkészült a mai „C” épület. Az 1968/69-es tanévben egy korszerű, jól felszerelt intézményben kezdhették meg tanulmányaikat a szakközépiskolai osztály diákjai. Erről az eseményről a Kisalföld 1968. október 27-én számolt be. Cikk »»»

Az oktatás növénytermesztő és állattenyésztő szakon, két koedukált osztályban folyt. Egy évvel később pedig kezdetét vette iskolánkban a mezőgazdasági gépészképzés, amelyre azóta is szép számmal jelentkeznek a fiatalok. A gépészek gyakorlati oktatása kezdetben a kollégium épülete alatt található pincében berendezett ideiglenes műhelyben folyt, de 1973-ban a „dunaújvárosi színekből” felépült az iskola új tanműhelye.

Időközben az intézmény neve is megváltozott. 1972-től Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola lett, vagyis már a nevében sem szerepelt a „technikum” kifejezés. 1974-ben bővült az intézmény kapcsolatrendszere. Előbb egy krakkói, majd egy dunaszerdahelyi iskolával létesített testvériskolai kapcsolatot, amelynek eredményeként lehetővé vált, hogy az iskola tanulói külföldi szakmai gyakorlatokon vegyenek részt, gyarapítva ezzel nyelvtudásukat és szakmai ismereteiket.

1972 és 1989 között létezett a technikus képzésnek egy speciális formája. A növénytermesztő és a mezőgazdasági szervizüzemi technikus szakokon a képesítést egy év alatt meg lehetett szerezni. Ennek feltétele az volt, hogy három alkalommal, iskolai bentlakással egyhetes konzultációkon kellett részt venni. A képzés az Állami Technikusminősítő Bizottság előtt letett vizsgával zárult.

1978-ban kezdődött meg iskolánkban a középfokú szakemberek képzése növénytermesztő gépész szakon. 1982-ben végzett az első évfolyam, ahol a tanulók az érettségi mellett szakmunkás bizonyítványt is szereztek. 1987-ben ismét nappali tagozatos képzésben folyt a mezőgazdasági gépésztechnikusok oktatása. A képzési idő négy helyett ötéves lett, így a tanulók a negyedik év végén érettségi vizsgát, az ötödik év végén pedig technikusi vizsgát tettek. Végül a technikusképzés az 1998/1999-es tanévtől nyerte el mai végleges formáját.

A képzés időtartama 6 évre módosult, a technikus vizsgára az érettségit követő második év végén kerül sor. 1988-ban elkészült az iskola tornaterme. Az új épület földszintjén a színvonalas gyakorlati képzés megvalósítását segítő tanműhelyeket alakítottak ki.

1989 márciusában ünnepelte az iskola fennállásának 50. évfordulóját. A nagyszabású rendezvény keretében került sor a tornaterem és a tanműhelyek átadására.
A rendszerváltás intézményünk életében is jelentős változások elindítását eredményezte. A 90-es években folytatódott a növénytermesztő gépész, majd 1992-től két éven át a mezőgazdasági gépjavító és karbantartó szakközépiskolai oktatás. 1994 szeptemberétől kezdődött meg az általános mezőgazdasági technikusok oktatása 5 éves képzési idővel. Az 1998/99-es tanévtől megszűnt az 5 éves technikusképzésre történő beiskolázás. A Közoktatási Törvény, a Nemzeti Alaptanterv és a Szakképzési Törvény előírásainak megfelelően a tényleges szakképzésre az érettségit követő két évben került sor. Az egyes szakmák oktatása az Országos Képzési Jegyzék követelményeinek megfelelően történt. Bevezetésre került a 4 éves szakmunkásképzés is mezőgazdasági gépész szakmában.

1996-tól 2007-ig működött intézményünkben a szakmunkások szakközépiskolája. A kétéves intenzív nappali tagozatos képzés a második év végén érettségi vizsgával zárult.
Iskolánk méltóképpen ünnepelte fennállásának 60 éves évfordulóját. Intézményünk 1999-ben olyan szakmai szempontból rangos eseményeknek adott otthont, mint a Mezőgazdasági Gépész Szaktanárok Országos Konferenciája vagy a mezőgazdasági gépész tanulók Országos Szakmai Tanulmányi Versenye, valamint ekkor került először megrendezésre a Rábaközi Élelmiszer- és Mezőgazdasági Vásár.

2004 tavaszán a város önkormányzata - figyelmen kívül hagyva az iskola ellenállását - bevásárlóközpont létesítése céljából értékesítette a Csukás-sporttelepet, ezzel a sportolás feltételei jelentősen romlottak az intézményben. Javulás csak 2008-ban történt, amikor sor került az iskola udvarán felépített bitumenes kézilabda pálya átadására.

Intézményünk 2008-ban ünnepelte fennállásának 70 éves évfordulóját, az ünnepségsorozat egyik emlékezetes eseménye volt a 70 órás teremfoci bajnokság.

Iskolánk képzési palettája az elmúlt években jelentősen bővült. A hagyományos mezőgazdasági képzés a korszellem és a munkaerő-piaci változások következtében informatikai, ökonómiai szakterületekkel egészült ki. Iskolánkban jelenleg szakközépiskolai és szakiskolai képzés folyik.
A szakközépiskolai képzés keretén belül indított új szakirányú képzéseink: marketing- és reklámügyintéző, valamint műszaki informatikus. A szakközépiskolai képzés keretében 12. évfolyam végén érettségi vizsgát, a 14. évfolyam végén pedig technikus vizsgát tesznek tanulóink. A szakiskolai képzés keretein belül három szakirányon tanulhatnak: mezőgazdasági gépszerelő, dísznövénykertész, valamint lótartó és -tenyésztő. Tanulmányaikat a 12. évfolyam végén szakmunkásvizsgával fejezik be.
A pedagógiai dokumentumok megújítása mellett megtörtént az új OKJ-s és a modul rendszerű szakmai képzésnek megfelelő óratervek kidolgozása.

Az elmúlt 70 év mozgalmas időszak volt iskolánk életében. A társadalmi-gazdasági változások, az oktatásügyi átalakulások intézményünkben is kisebb-nagyobb változásokat eredményeztek. Módosítani kellett a pedagógiai dokumentumokat, korszerűsíteni kellett a taneszközöket, bővíteni kellett a képzési palettánkat. Az új szakirányok bevezetésével megváltozott a tanulók összetétele, megnövekedett a tanulói létszám, mindez újabb kihívások elé állította iskolánk pedagógusait (2009).